Monarchia-Risk 2008 Biztositásközvetítő és Vállalkozási Tanácsadó Kft.
Biztosítástörténet
Kárfelosztó módszerek
Áruszállítás
Már az ókori kereskedő népek (főníciaiak, babilóniak) körében szokássá vált, hogy a karavánok tagjai és a szállított árú tulajdonosai közösen viselték a rablók által előidézett károkat.
Társasládák
A római birodalom szabad polgárai kölcsönös támogató egyesületeket hoztak létre, havonta egyszer részt vettek vallási rendezvényeken, és ilyenkor fizették be a hozzájárulásokat.
Ilyen temetkezési pénztárakat alapítottak a felszabadult rabszolgák is, de a rabszolgatartók is saját rabszolgáik eltemetésére. (Ebben az időben a járványok jelentősen megtizedelték az egy- egy rabszolgatelepen dolgozó rabszolgák létszámát, és a közösség érdeke volt a járványveszély csökkentése érdekében, hogy a halott rabszolgákat minél gyorsabban eltemessék.)
Tengeri kölcsön
A hitelező az adóstól átvállalta a tengeri szállítás kockázatát. Kármentesség esetén a kölcsön összegét magas kamatokkal követelte vissza. Amennyiben kár történt a hitelező semmit sem követelt vissza. Ez a tengeri kölcsön a hitelnyújtás és a biztosítás ötvözete volt.
Temetkezési egyletek
Voltak esetek, amikor egy-egy falu lakossága összeállt, és temetkezési egyletet alkottak. Ha a falu lakói közül valaki meghalt, a méltó temetés gyakran okozott a hozzátartozóknak anyagi gondokat. Ebben az esetben az egylet gondoskodott a temetésről. Azt követően, pedig a felmerült költségeket felosztották az egylet tagjai között, és mindenkire kirótták a rá eső részt.
Magyarországon elsőként a vízi fuvarozás művelésére jön létre egylet. Komáromban 1807-ben alakul az első vízi fuvarozási biztosító egyesület.
Gilde
Egy másik példa a középkori céhek (gildék) esete. Minden céhnél volt egy u.n. „céhláda”, amelyben a céhtagok befizetéseit tartották. Ha valamely céhtagot súlyos katasztrófa ért (leégett a háza, meghalt valamely hozzátartozója, munkaképtelenné vált) akkor anyagi kárát ebből a céhládából fedezték.
A XVI. sz.-ban a német városállamokban tűzgildék működtek. Amikor a céhláda tartalékaiból nem lehetett a tűzkárokat fedezni, akkor a gildék tagjai útra keltek és adományokat gyűjtöttek. A gildék végezték a tűzoltási feladatokat is.
A kárfelosztó módszerek utólagos segítséget jelentettek mindazok számára, akik rászorultak, de nem minden esetben tudta a közösség a teljes kárt megtéríteni. A különböző tudományágak fejlődésének, az emberiség kreativitásának köszönhetően vált lehetővé a különböző kockázat kezelési módszerek alkalmazása
H-1114 Budapest, Magyari István u. 2. III. emelet 4. | Telefon: +36/1/279-0251 | Fax: +36/1/279-0250 | E-mail: info@monarchiarisk.hu